Mi a Tánc és Mozgásterápia?
A mozdulatok, testtudati technikák és a tánc pszichoterápiás alkalmazása, mely a mozgásban és testérzékelésben rejlő gyógyító és alkotóerőket mozgósítva elősegíti érzelmi, szociális, fizikai fejlődésünket.
A Pszichodinamikus Tánc és Mozgásterápia (PTMT) a Magyar Pszichoterápiás Tanács által elfogadott terápiás módszer. A módszert egyéni és csoportos terápia keretein belül egyaránt alkalmazzák.
(Magyar Mozgás és Táncterápiás Egyesület, www.tancterapia.net)
Hogyan hat a Tánc és Mozgásterápia?
A Tánc- és Mozgásterápia módszere a test, a lélek és a szellem integrációjára törekszik. A test és a lélek folyamatosan hatnak egymásra, így mozdulatainkban benne rejlenek érzéseink, törekvéseink, élettörténetünk.
Sokszor könnyebb élményeinket kifejezni és megosztani egy elfogadó, kreatív térben szimbólumokon, mozdulatokon keresztül, mint szóban. A mozgás során felmerülő témákat a terápiás óra végén szavakkal is kifejezzük, ezáltal tudatosan is érthetővé és feldolgozhatóvá válnak.
A testi átélés nagyon fontos eleme a sérült kötődési minták terápiás átdolgozásának (Fonagy, 2008). Bizonyos tudatalatti tartalmak, kora gyermekkori traumák verbálisan nem érhetők el, azonban a testi érzeteken és a testtudati munkán keresztül hozzáférhetők.
A mozgásterápiás csoportban aktívan dolgozunk a csoportdinamikával; nyíltan kommunikálunk a résztvevők csoportban betöltött szerepéről, a csoport történetéről. A folyamat során kialakul egy őszinte, biztonságos társas közeg és a csoporthoz tartozás érzése.A Lábán mozgáselemzés segítséget nyújt a mozgásban rejlő információk megfigyelésében és értelmezésében, ezáltal támogatja a táncterápiás folyamatot.
Néhány tudományos eredmény a tánc- és mozgásterápia hatékonyságáról
A gyógyszeres kezelés mellett a testközpontú pszichoterápiás módszerek bizonyultak a leghatékonyabbnak a skizophrénia negatív tüneteinek csökkentésében. (Brit Klinikai és Egészségügyi Minőségellenőrző Intézet, NICE, 2012)
Pszichiátriai betegséggel diagnosztizált bűnelkövetők intézetében végzett kutatás során a mozgásterápia hatására a szociális viselkedés pozitív változásairól számoltak be. (Milliken, 2002)
Aggresszív, ‘acting out-ra’ hajlamos, alacsony mentalizációs képességgel rendelkező kliensek esetében a mozgásközponttú pszichodinamikus terápiák hatékonynak bizonyultak (Fonagy, 2008)
Milyen egy tánc- és mozgásterápiás foglalkozás?
Bejelentkezés:
A csoporttagok teret kapnak gondolataik, hangulatuk kifejezésére.
Ráhangolódás: felkészülés a testtudati munkára és a közös mozgásra egyszerű
mozdulatokon keresztül.
Kreatív folyamat:
A terapeuta a résztvevők igényeinek megfelelő kreatív teret
biztosít, mely lehetőséget ad szimbolikus munkára, vezetett mozgásimprovizációra,
problémafókuszú feladatokra, ill. szabad önkifejezésre kreatív eszközök használatán
keresztül.
Integráló beszélgetés:
A testi élmények tudatos szintre emelése, csoporttémák
összegzése.
Tánc- és Mozgásterápia autizmussal élőkkel
„Az elfogadó, kreatív térben minden, ami máshol akadály, lehetőséggé válik”
(Bóta Ildikó)
A táncterapeuta mozdulatokon, szimbólumokon keresztül alakít ki terápiás kapcsolatot, így a korlátozott beszéd nem akadályozza a segítő viszony kiteljesedését. Hozzáférhetővé válnak a kisgyermekkori emlékek. A szabad önkifejezés, a test kreatív használata és a pozitív, elfogadó attitűd segíti a résztvevőket a kiteljesedésben, önelfogadásban.
A személyre szabott, érzékeny instrukciók lekövetik és támogatják a csoporttagok belső folyamatait. Ezáltal a testben is megnyilvánuló feszültségek, szorongások csendesednek, a rutincselekvések kreatív mozdulatokká, tánccá alakulnak.
A közös táncok segítik a non-verbális kommunikációs képességek fejlődését, a résztvevők mozdulatai színnel, jelentéssel telítődnek.
A testtudati munka során dolgozunk a testhatárok érzékelésével (hol érek véget én, hol kezdődik a másik), súllyal és támasszal. Foglalkozunk a térhasználat tudatosításával, ami összefügg a szociális képességek fejlődésével. Az alkotó szemléletű feladatok a személyes hatóerő és kreativitás megélése mellett lehetőséget nyújtanak a viselkedés szervezésének és tagolásának gyakorlására (hogy kezdek el, fejezek be egy mozgást, cselekvést). Képgaléria a bemutatóról
Tánc- és Mozgásterápia az oktatásban
A Mozgás és táncterápia során fejleszthetők a különböző tanulási nehézségek (pl. kinesztetikus memória, mozgástervezés és kivitelezés összehangolása, tértudatosság, figyelem, szimbólumhasználat, absztrakciós képességek fejlesztésén keresztül). Ezen készségek alapvető fontosságúak az íráshoz, olvasáshoz, emlékezet fejlesztéséhez és az absztrakt/szimbolikus gondolkodás kialakulásához. Az érzelmi, magatartásbeli és szociális fejlődés segíti a diákokat magasabb intellektuális teljesítmény elérésében. A Mozgás- és Táncterápia egyik fontos eredménye lehet az önbizalom fejlődése, mely elengedhetetlen jó eredmények eléréséhez.
- Hiperaktív és figyelemzavaros diákok teret kapnak, hogy kifejezzék aktív impulzusaikat és megtanulják kontrollálni őket.
- Szocializációs zavarokkal rendelkező fiatalok a terápiás csoport támogató közegében visszajelzéseket kapnak társaiktól és új (verbális és nonverbális) kommunikációs stratégiákat próbálhatnak ki.
- Testképzavarral, fizikai rendellenességekkel küzdő tanulók a testtudati munkának köszönhetően egészségesebb viszonyt alakíthatnak ki a testükkel
- A rászoruló diákok segítséget kapnak, hogy kifejezzék, megértsék és feldolgozzák érzelmi, családi problémáikat
Tánc- és Mozgásterápia mentális problémák kezelésében
A mozdulatokon keresztül kialakítható egy mély terápiás kapcsolat, és korlátozott beszéd mellett is előidézhető fejlődés.
Pszichoszomatikus zavarok kezelése során a mozgásterápia teret ad a fizikai, érzelmi és intellektuális szintek közti kommunikációra és integrációra.
A test használata és a csoportos mozgás pozitív hatással van az alacsony önértékelésre, a szorongásos zavarokra és a depresszióra.
A testen keresztül kifejezett ‘acting out’-ra hajlamos kliensek (önbántalmazás, droghasználat, evési zavarok) megtapasztalhatják, hogy milyen a test segítségével megérteni és feloldani problémákat.
Sérült testképpel rendelkező betegek a mozgásterápia során valós képet formálhatnak testükről, testhatáraikról, és az őket körülvevő térről, és kifejlesztenek egy testi jelenlétet, amely pszichotikus zavarok esetében sokszor problematikus.
